...hogy mit szeretek magamban?

A munkámat leginkább!

És hogy a munkámban mit szeretek?

A szabadságot! Azt, hogy amikor ecset van a kezemben, akkor igazán magammá válhatok. Azt is szeretem, hogy amikor elkezdek dolgozni, megszűnik a külvilág, így minden érzékszervemmel a munkára tudok koncentrálni, hogy a lehető legjobbat tudjam kihozni magamból. Szeretem látni, hogyan kezd el élni a szem, miként tágul a pupilla, hogyan változik meg a tartás és hogyan lesz valaki magabiztosabb. A legszebb pillanat, amikor belenéznek a tükörbe, és látom a szemükben a köszönetet, még mielőtt kimondanák a szavakat.

Öröm számomra, amikor a rendező, a fotós, az operatőr, a főszerkesztő illetve épp az a kolléga, aki a szemével dolgozik, vagy a színésznő, az énekesnő, a modell, vagyis a NŐ dicséri meg a munkámat. Boldoggá tesz, ha a keresztnevemen szólítanak, mert akkor tudom, hogy fontos vagyok és megbecsülnek. Ezekért a pillanatokért érdemes minden nap felkelni.

Minden munkámat szeretem valamiért, akkor is, ha civileket sminkelek, akkor is, ha ismert embereket, akkor is, ha rám bízzák, hogy milyenre sminkelek, akkor is, ha határozott elképzelésük van. Akkor is, ha nagyon megfizetik a munkám, és akkor is, ha nem ... nagyon.

Tény, hogy a sminkek rövid életűek, hiszen másnapra még a legszebb is lekerül az arcról. S hogy az alkotás ne csak egy pillanatnak tűnjön, kárpótlásul szolgáljon az a néhány kép, amit nagy szeretettel megosztok Veletek!

Horacsek Ági
sminkmester